A szívstent műtét egy intervenciós beavatkozás, amelyet az elzáródott vagy szűkült szívereket újra megnyitására végeznek. Ebben az eljárásban az érbe egy vékony fémháló (stent) kerül behelyezésre, és támogatást biztosít az érfal számára. Így a szívizomhoz való vérellátás ismét helyreáll.
A stent alkalmazást általában angiográfiai módszerrel végzik, és nem szükséges nyílt műtét. A helyi anesztéziában végzett beavatkozás biztonságos és rövid idő alatt eredményt hozó módszer.
✓Mi az a stent?
A stent; a szíveredetű érszűkület kezelésére használt, cső alakú váz. Kromból, kobaltból és platinából készült fémekből készült. Az Angiográfia (koroner angiográfia) után az orvosa javaslatot tehet a stent behelyezésére. E javaslat leggyakoribb oka az, hogy az angiográfia során szűkületet vagy elzáródást találtak a szívereiben. A stent eljárás biztosítja, hogy az ér nyitva maradjon. Az esetek többségében az angiográfia okát az képezi, hogy a betegek mellkasi fájdalomban szenvednek. A szűkület megnyitása után a mellkasi fájdalom szintén eltűnik. A mellkasi fájdalom viszonylag hosszú ideig fennállhat, de hirtelen is kezdődhet. Ezért a stent egyes személyekben tervezett, azaz nem sürgős körülmények között kerül behelyezésre, míg másoknál szívroham által okozott sürgős helyzetekben kerül behelyezésre.
✓Mely vizsgálatokat végeznek a stent eljárás előtt?
Az eljárás előtt EKG-t készítenek. Vérvételre is sor kerül a vérzésrizikó, a vese funkciójának és a fertőzés jelenlétének vizsgálatára.
✓Meddig tart a stent eljárás?
Általában 40-60 percig. Azonban az érállapotának jellemzői és az érszúrásokra behelyezendő stent száma alapján ez az idő változhat. Az egyenes érre alkalmazott eljárás 30 perc alatt befejeződhet, míg összetett esetekben 3-4 óráig tarthat.
✓A stent behelyezésekor altatják-e a beteget?
Csak a vér behelyezési helye lesz betöltve, hogy ne érezze a fájdalmat. Az eljárás során ébren marad. Azonban a feszültség enyhítésére nyugtató gyógyszerek adhatók. Ezek enyhén álmosnak tehetnek; ez normális.
✓Mik a stent eljárás kockázatai?
Mint minden intervenciós eljárás esetében, a stent eljárásban is vannak bizonyos kockázatok. A súlyos szövődmények mindegyike 1000 emberből 2 -ben fordul elő. A kockázat valójában személyről személyre változik. Például a szívroham alatt végzett sürgős eljárások vagy az egyéb súlyos betegséggel rendelkező betegeken végzett eljárások még akkor is kockázatosabbak, ha a leggyakoribb orvosok végzik.
✓Lehetséges szövődmények
A lábszárat vagy csuklóereket sérülése: A láb (csípő) vagy csuklóérében súlyos vérzés vagy elzáródás alakulhat ki. Ezért ritkán vérátömlesztésre vagy sürgős érműtétre lehet szükség.
A szívritmus zavarai: Az eljárás során spontán megjelenő rövid ideig tartó ritmuszavarok gyakoriak, de nem jelentősek. Ritkán olyan acil helyzetek alakulhatnak ki, amelyek tudatzavart okoznak, és gyógyszer vagy elektrosokk szükséges.
Veseelégtelen: Az eljárásban a képalkotásunk lehetővé tételét szolgáló kontrasztanyag nevű festék 100 beteg közül 5-ben megbontja a vesét. A kockázat azok között nagyobb, akiknek már van veseproblémájuk. Például a végstádiumú veseelégtelen esetén az kockázat ötször nagyobb. Még ha vese károsodás is kialakulna, az érből történő folyadékbevezés általában teljesen megoldódik. Ritkán átmeneti dialízisre lehet szükség. Az állandó dialízis szükségessége rendkívül ritka.
Allergia: A kontrasztanyag miatt ritkán allergia alakulhat ki. A bőrön viszketős vörösség jelenhet meg; ez átmeneti állapot. Nagyon ritkán az allergiás reakciók olyan súlyosak, hogy blokkolják a légzést. Ilyen sürgős helyzetekhez szükséges minden felszerelés az angiográfia teremben megtalálható.
Szívroham: Ha a beteg szívereinek nagyon keskenyek, a katéter ezekre az ereken nem okozhat károsodást. Ez a szívereinek elzáródásához vezethet, azaz szívrohamot okozhat. Ebben az esetben, az ér megnyitásához stent behelyezésre van szükség. Nagyon ritkán sürgős szívműtétre (bypass) lehet szükség.
Szívér szakadása (disszekció) vagy átlyukadása (ruptura): Ezek a problémák ritkán fordulnak elő. Az esetek legtöbbjében az eljárás során végzett sürgős beavatkozásokkal megoldódik a probléma. Nagyon ritkán sürgős szívműtétre (bypass) lehet szükség.
Stroke: A szívhez eljutást biztosító erők vékonyan katetere megérintésével levált kis zsírok vagy vérrögök ritkán az agyerekbe szivároghatnak. Ez átmeneti vagy tartós agyvérzést okozhat.
✓Mikor bocsátják el a beteget a stent eljárás után?
A stent eljárás befejeztével a vegzett eljárás nehézségétől függően vagy a koronária intenzív osztályra, vagy közvetlenül az ágyasított osztályra kerül. Gyakran egy éjszakát kell maradni a kórházban. Néha az eljárás napjának estéjén, néha pedig néhány nap múlva távolyíthatjuk el. Ez az eljárás összetettségének és klinikai állapotának függvénye.
Mikor lehet fizikai aktivitást végezni a stent beültetése után?
Az első 1 héten kerülnie kell a nehéz tárgyak emelgetésétől. Az autóvezetés, repülőzésre szállás, munkavégzés és szexuális tevékenység megkezdésének ideje minden beteg állapotától függően eltérő; kérdezze meg orvosát, hogy mikor kezdheti el ezeket az aktivitásokat. A legtöbb ember számára ez az időtartam 1 hét.
Mi a különbség a stent és a balon között?
Mind a balon, mind a stent az erek megnyitásához használt eszközök. A balon után az er újbóli lezárásának valószínűsége magas. Ennek megakadályozása érdekében általában egy támasztó szerepet betöltő stent kerül az erbe. A balon a legtöbb esetben azért kerül behelyezésre, mielőtt a stentet felhelyeznék, hogy az erben beszűkült területet annyira kitágítsa, hogy a stent át tudjon menni, és hogy megértsék az er megnyitási kapacitását. Ezenkívül a stent beültetése után, hogy a stent jól rásimuljon az ér falára és helyesen nyíljon meg, az utolsó fázisban gyakran egy ballont fújtanak fel a stenten belül.
Mi a különbség a stent és az angiográfia között?
Az angiográfia nem nyújt gyógyulást a betegnek. Mert az érbe nem történik beavatkozás; az eret csak vizsgálják. A stent egy olyan eszköz, amelyet az angiográfia során az érben egy szűkület felfedezése esetén az er megnyitására használnak. Vagyis az angiográfia egy diagnosztikai módszer, míg a stent beültetése egy terápiás módszer.
Mi a stent beültetési eljárás sikerességének valószínűsége?
Az általános sikerességi arány meghaladja a 90%-ot. Az eljárás sikerességének valószínűsége az alábbi esetekben csökken: ha a beteg nagyon idős, ha az elzáródás már nagyon hosszú ideje fennáll (CTO), ha kalkifizált vagy kanyargós ér szerkezetű, krónikus veseelégtelenség és elégtelen intervenciós technika (az orvos tapasztalatlansága)... Összefoglalva, az egyes betegek sikerességi aránya eltérő.
Ha a stent beültetése sikertelen, rosszabbodik-e a beteg állapota?
Sikertelen beültetés esetén az ér szerkezetében az állapot általában változatlan marad. Ezért a tünetek nem lesznek rosszabbak, mint az eredeti állapot.
Maximum hány stent helyezhető be a szívbe?
Sokan úgy gondolják, hogy a szívbe maximum egy meghatározott számú stent helyezhető be. Például: "A szívbe nem helyezhető el több mint 5 stent". Ez a gondolat téves. Igen, sok stent behelyezése azt jelenti, hogy az egyes stenteknek az eszkalációs kockázatai nőnek. Az aktuális tudományos adatokat követő kardiológusnak az betegség megoldásánál már csak a szükséges minimális számú stenttel kellene megoldani a problémákat.
Mi a gyógyszeres stent?
A gyógyszeres stent (DES: Drug-Eluting Stent) olyan stent, amely a fém részekben gyógyszert tartalmaz. Ezek a gyógyszerek szabályozzák a stenttel érintkező ér falában található er sejtjeinek szaporodását, megakadályozva a túlzott szövetnövekedést. Így a stent belsejében történő szűkület (ISR: In-stent stenosis) gyakorisága csökken. A stent belsejében történő szűkület kialakulásának oka azonban nem csak az, hogy a stent gyógyszeres vagy sem. A beteg genetikai hajlama és a stent beültetésénél fellépő technikai hiányosságok is okozhatják ezt.
Megakadályozza-e a stent a szívrohamot?
Napjainkra egyértelműen tudjuk, hogy a stent beültetési eljárása sürgős szívroham esetén alkalmazva életmentő. Azonban a stent beültetési eljárás legtöbbször nem sürgős, de a betegnek zavaró mellkasi fájdalom és légzési nehézség, például krónikus panaszok vizsgálatának eredményeként alkalmazott. Ezekben az esetekben a stent fő feladata a panaszok enyhítése. A stent szívroham megelőzésében betöltött sikeressége, csak a gyógyszerhasználathoz viszonyítva, valójában legtöbb esetben hasonló. Azonban nagy főerek kezdeti szűkületei (például az LMCA-nak nevezett érben történő szűkület) kivételt képeznek. Ezekbe stent behelyezése, csak gyógyszerhasználathoz viszonyítva, a szívroham megelőzésében sikeresebb.
Mennyi ideig tarthat a stent? Eldugulhat-e a stent?
Az olyan stent beültetési eljárás után, amely technikailag sikeres, a betegnek a következőket kell tennie: rendszeres gyógyszer szedés, magas vérnyomás és cukorbetegség kezelése, valamint az egészséges életmód alkalmazásának megkezdése nagy mértékben csökkenti a stent szűkületének vagy elzáródásának valószínűségét. Az összetett eseteknél általában több helyen is van probléma, ezért több stent szükséges.
Meddig él a stenttel felszerelt beteg?
A stenteknek nincs meghatározott élettartama. A stenttel felszerelt beteg élettartama nem ismert pontosan. Csak az azonos jellemzőkkel rendelkező korábbi betegek statisztikáira tekintve adhatunk becsült százalékokat. Ennek a statisztikát leginkább negatívan befolyásoló tényezők a következők: a stent beültetési eljárásban technikai hiányosság, a beteg idős kora, szívműködési zavar, szívbillentyű betegség, más szervekben súlyos betegségek jelenléte, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, dohányzás, gyógyszeres kezelés elhanyagolása és szociális támogatás hiánya.
Stent vagy bypass?
A szívsebészek és intervenciós kardiológusok két különböző orvoscsoport, akik az erekben lévő betegségeket kezelik. A szívsebészek az erproblémákat sebészi úton (bypass) oldják meg, míg az intervenciós kardiológusok ugyanezen problémákat sebészet nélküli módszerekkel (összetett stent eljárások) kezelik.
